Európaiság és magyarság I-II. [antikvár]

Hazánk egy év múlva az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Részt vehet majd az európai döntésekben, formálhatja a kontinens arculatát. Ebben a világban és integrációban a magyar nemzet az európai civilizáció egyik egyenrangú és egyenértékű, aktív alkotórészévé válik. A közelgő EU-tagságtól sokan mindenekelőtt az EU-átlaghoz való felzárkózást várják, joggal. De azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy ez hosszadalmas folyamat eredménye lehet csak, amit az évek során az uniós átlaghoz közeledő termelékenységgel, sok erőfeszítéssel, aktív munkával alapozhatunk meg. Történelmi tapasztalat, hogy a magyarok alapvetően pesszimisták, problémákat keresnek, nem megoldásokat. EU-tagként jó esélyünk lehet letérni a kudarcokra összpontosító magyar sorsértelmezés útjáról. Optimisták és bizakodók lehetünk Magyarország európai jövőjét illetően. Európaiságunkhoz nem férhet semmi kétség sem történelmi, sem jelenbeli állapotainkat tekintve. Jövőnk azon múlik, mennyire leszünk ötletesek, cselekvőképesek, tenniakarók sorsunk alakításában. Az EU-ban kulturális érték a nyelvek sokszínűsége. Identitásunk tehát nincs veszélyben. A magyar kultúra is kialakíthatja a maga új, immáron EU-nézőpontú eredet- és fejlődéstörténetét. Mi magyarok is az európai összhagyományt megalapozó értékrend képviselőivé válhatunk. Ezekről a kérdésekről és sok egyéb másról is szó esett az MTA Veszprémi Területi Bizottság gazdaság-, jog- és társadalomtudományi szakbizottsága, a KJF Posztmodernológiai Kutatóközpontja és Komárom város képviselő-testületének rendezésében tartott konferencián 2003. április 28-án Komáromban, a Komáromi Napok keretében. A tanácskozás résztvevőit dr. Lengyel Jenő alpolgármester köszöntötte és Mészáros Ernő akadémikus, az MTA VEAB elnöke nyitotta meg. Több tudományág neves képviselői tartottak főreferátumot Magyarország Európai Uniós csatlakozásának gazdasági hatásairól (Palánkai Tibor), a magyar mezőgazdaság jövőjéről (Nagy Frigyes), nemzeti identitásunk és szuverenitásunk várható alakulásáról (Szilágyi István) és a magyar kivételességről (Pethő Bertalan). A főelőadások és panelbeszélgetés után hét szekcióban folyt a tanácskozás. Az I. szekció témája az EU-csatlakozás és a jogfejlődés volt (Szekcióelnök: Tarr György). A II. szekció az európai értékrend kérdéseivel foglalkozott (Szekcióelnök: Farkas Gábor). A III. szekcióban a gazdasági kihívásokat és esélyeket vizsgálták (Szekcióelnök: Józsa László).