Korunk trockizmusa a béke és az enyhülés ellen [antikvár]

Ha csak futó pillantást vetünk a világban uralkodó helyzetre, akkor is egyértelmű, hogy pontosan napjainkban dől el, milyen úton halad tovább a történelem: a fegyverzetek halmozásának és a konfrontáció fokozódásának termonukleáris katasztrófába torkolló útján, vagy a józan ész kerekedik felül, s az emberiség a leszerelés, az enyhülés útját választja. Másvalami is nyilvánvaló. Napjainkban az egyetemes fejlődés további perspektívájának megválasztása nemcsak a nagy vagy kis államok kormányaitól függ. A háború és a béke problémájának megoldásába korábban soha nem tapasztalt méretekben avatkoznak bele maguk a népek is. Akaratuktól, a szó szoros értelmében minden egyes ember állásfoglalásától - bármilyen szociális csoporthoz vagy nemzeti közösséghez is tartozzon, bármilyen eszmei meggyőződést és világnézetet valljon - egyre nagyobb mértékben függ az egész emberiség sorsa, bolygónk jövője. Ami a szocialista közösség országát illeti, sem kormányaikat, sem népeiket nem kell meggyőzni a béke megőrzésének szükségességéről. Ők már választottak. A szocializmus és a béke, ez a két fogalom egybeolvadt, szerves egésszé vált még a Lenin által megfogalmazott Dekrétum a békéről c. dokumentum elfogadásakor... Ígérjük a munkásoknak és a parasztoknak - mondotta Lenin a szovjethatalom hajnalán -, hogy mindent elkövetünk a béke érdekében. És ezt meg is tesszük."