Nyugati hadjárat [antikvár]

KIK ÉS HOGYAN KÉSZÍTETTÉK ELŐ FRANCIAORSZÁG ÖSSZEOMLÁSÁT A gazdasági világválság, mely 1929-ben sújtott le előbb Amerikára, azután a négy többi kontinensre, Franciaországot később érte el, mint Európa többi országait. Franciaország sokáig a „jólét szigeteként" szerepelt, mert terjedelmes, belföldi piacai, hatalmas koloniális birtokai, amiket vámsorompók védelmeztek, különleges és kedvező körülményeket teremtettek számára. Ennek a relatív biztonságnak 1934 körül lett vége. A francia gyárak és magazinok ekkorra megteltek azokkal az exportra szánt árukkal, melyek eladhatatlanná váltak, mert nem volt többé hová eladni őket. A francia ipar külföldi piacait a japán dumping elárasztotta olcsó tömegcikkekkel, a belföldi piacot pedig vásárlóképtelenné tette a növekvő munkanélküliség. A francia ipar 1929 és 35 között lassanként kétharmadára csökkentette termelését s ugyanebben az arányban dobta utcára a munkásait is. A nemzeti jövedelem ugyanebben az időszakban általában harminchárom százalékkal apadt. A mezőgazdaság sínylette meg a legjobban ezt a válságot, mert 1929-től 34-ig évi jövedelme negyvennégy milliárdról tizeníhétre csökkent. A francia nagytőkés annyit értett meg ebből a helyzetből, hogy vállalatai drágán termelnek és ha föl akarják venni a versenyt a konkurrenciával, akkor alaposan le kell nyomniok a termelési költségeket, elsősorban a munkabéreket. Azért a munkabéreket, mert a szén és a többi nyersanyagok árában a vállalkozó tőkések a legtöbbször maguk is érdekeltek, ha nem közvetlenül, úgy azokon a bankokon keresztül, melyek őket finanszirozzák.