A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1-2. [antikvár]

ELOSZO Az 1867 és 1918 között fennálló Osztrák-Magyar Monarchia magyar kormányainak minisztertanácsi jegyzólcönyveit a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának legje-lentó'sebb forrásai között tartjuk számon. A minisztertanácsi jegyzólcönyvek kutatása iránt jelentkező szakmai igény kielégítése érdekében a Magyar Országos Levéltár vezetése - még az 1970-es évek második felében - forráskiadási tervébe felvette a jegyzőkönyvek iratsorozatának teljes kiadását. A tervezet elkészítésénél példamutató forráskiadványként szerepelt Iványi Emma munkája, amelyben a szerkesztő az első világháború éveiben keletkezett minisztertanácsi jegyzőkönyvek forráskiadását végezte el. (Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1^14-1^18. Bp., 1960.) A tervbe vett sorozat szerkesztési elveit rögzítő tanulmány Koroknál Ákos és Lakos János munkája. (A magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozata 1867-1918 közötti részének szerkesztési és forrásközlési elvei. Levéltári Szemle, 1980. 3. sz. 341-370.) A sorozat szerkesztési alapelveihez igazodva készült el Lakos János szerkesztéséhen a Szapáry-és Wekerle- kormány időszakában keletkezett minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadása. (Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-korviány miniszteitanácsi jegyT^önyvei i8po-i8p^. Bp., 1999.) A gróf Khuen-Héderváry Károly (1903. június i-j. - 1903. november 3.) és gróf Tisza István (1903. november 3. - 1905. június 18.) miniszterelnöksége időszakában keletkezett minisztertanácsi jegyzóTcönyvek megjelentetésének is - a kiadványsorozatba illeszkedve - az a célja, hogy a jegyzólíönyvekben szereplő napirendi pontok kritikai és magyarázó jegyzetekkel történő ellátásán kívül a bevezető tanulmányban a kabinet kormányzati tevékenységéről részletes ismereteket nyújtson. A kötethez kapcsolódó levéltári adatfeltáró munkában Tóth Károly Antal és Konrád Imre vettek részt, valamint a kutatómunkámat levéltári kezelőlcént segítette Iványi Domicián Péter, Sárvári Ferenc és Szemkeő Csaba. A kézirattári kutatásban Weeber Tibor (Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára), valamint Horváth Erzsébet és Kulifay Gyula (Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára) voltak segítségemre. A szakirodalom áttekintését a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára könyvtári dolgozóinak támogató munkája könnyítette. A bevezető tanulmányhoz kapott értékes tanácsokért Szász ZoltáTit és Bertók Lajost illeti köszönet. A forrásanyag feltárása során fontos támogatást kaptam a Magyar Országos Levéltár korábbi vezetőitől, Vatga János és Gecsényi Lajos főigazgatóktól. Köszönettel és tisztelettel adózok Szabad György tanár úr emlékének, aki a levéltárosi pályán elindított.