A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között [antikvár]

ELŐSZÓ Az itt közreadott 24 jegyzőkönyv a magyar püspöki kar 1945. május 24. és 1948. november 3-4. között lezajlott tanácskozásait tartalmazza. A függelékben közölt iratokból további négy értekezlet történéseiről értesülhetünk. Az első jegyzőkönyv kivételével mindegyik dokumentum pontosan azt az időt öleli fel, amit Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása az esztergomi főpásztori székben szabadon töltött. Ismeretes, hogy Serédi Jusztinián hercegprímás 1945. március 29-én bekövetkezett hirtelen halála, majd a legnagyobb eséllyel utódjának számító Apor Vilmosnak a győri püspökvár pincéjében menedéket kereső asszonyok védelmében 1945. áprÜis 2-án elszenvedett vértanú halála új fejezetet nyitott a magyar hierarchia történetében. Azt is tudjuk, hogy Mindszenty József vonakodott az utódlást elvállalni, mert mint mondta, ő kemény ember, és talán olyan prímásra van szükség, aki hajlékonyabb a beköszöntő új rendszerrel szemben. De mások - Lékai László tanúsága szerint - állították, pontosan üyen esztergomi főpásztorra van szüksége az egyháznak. így azután Mindszenty háromnapi megfontolás után elvállalta XII. Pius pápa felkérését és elfogadta az esztergomi érseki, prímási kinevezést. Ami a jegyzőkönyvek jelentőségét illeti, mindenben érvényes az, amit 1996. október 8-án az első kiadás előszavában írtam: „mind a kor egyházpolitikai, mind pedig belső egyházszervezési és pasztorációs eseményeinek legfontosabb, legautentikusabb forrásai. Azok a mélyreható politikai és társadalmi változások, amelyek 1945 és 1948 között a teljes kommunista hatalomátvételig történtek, visszhangra találtak a felső egyházi vezetésben is. Következésképpen az itt közölt jegyzökönyvek nélkül a magyar katolikus egyház 1945 utáni történetét tárgyüagosan és alaposan megírni nem lehet. Hiszen e jegyzökönyvek nemcsak az általános magyar történetnek fontos forrásai, hanem fényt derítenek arra is, mint alakultak például a szociális, iskolai, társadalmi, egyleti kérdések ebben az időben a katolikus egyházon belül" (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae, XIV. Argumentum, Köln-Budapest, 1996, 7.). A jelenlegi második, átdolgozott kiadás a mai történetírás igényeinek tesz eleget, köszönet érte ismételten Beke Margitnak. Budapest, 2014. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén Adriányi Gábor a Bonni Egyetem emeritus professzora