A vörös uralom áldozatai Magyarországon [antikvár]

Dr. Váry Albert kir. koronaügyészhelyettes iJ^L ( Makó. 1875 - Csengőd, 1953 ) jogot tanult. A majd két méter magas, feltűnően jó megjelenésű kitűnő tanuló már budapesti egyetemistaként elnöke lett az Egyetemi Körnek. Ügyvédi vizsgája után hamarosan ügyészi-bírói vizsgát tett. Ügyészi pályáját Nagyváradon kezdte, de hamarosan Budapestre neveztek ki kir. ügyésszé, majd főügyészhelyettesi rangban a budapesti kir. ügyészség ^ vezetőjévé. A proletárdiktatúra leverése után ^fr J kir. főügyésszé nevezték ki, és megbízták a terroristák bűnvádi felelősségre vonásának irányításával. 1921 -ben koronaügyészhelyettessé léptették elő. Közéleti szereplését tekintve különösen Nemzeti Egységpárti ország- gyűlési képviselői tevékenysége érdemel figyelmet, miután a kitűnő szónok parlamenti felszólalásai a maga idejében is rendkívül élénk sajtóvisszhangot keltettek. Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt azonban csalódottan visszavonult a politikától. Magyarország német megszállása után Balatonfüredre húzódott vissza; a nyilas terror idején üldözötteket bujtatott és mentett, a szovjet megszállás után pedig - az Államvédelmi Hatóság által lefolytatott többszöri kihallgatáson szerencsésen átesve - a kitelepítettek szomorú sorsában osztozott. A kitelepítések feloldásakor sem térhetett vissza budapesti otthonába, ezért rokonaihoz Csengődre költözött, ott is hunyt el 78 éves korában. Földi maradványainak családi kripta ad örök nyugalmat.