Bálcescu Miklós válogatott írásai [antikvár]

BÁLCESCU MIKLÓS 1819—1852 Alig van ma már magyar ember, aki ne ismerné Bálcescu Miklós nevét. Magyar és román közt ma, a nacionalizmus, a polgári ellentétek kiküszöbölése után, az őszinte közeledés és megértés tág kapui nyíltak meg a szocializmus felé haladó népi demokráciák megvalósításával. Száz évvel ezelőtt Bálcescu határozott kézzel rámutatott, sőt mi több, rá is tért a helyes útra. Innen az időszerűsége Bálcescu írásainak, melyeket most magyar nyelven nyujtunk át az olvasónak. írásai a maga korában tettek voltak; ezek a tettek ma újabb tettekre serkentenek. A magyar és a román kezét Bálcescu ma is egybekulcsolja. A XIX. század első felében a román feudalizmus elérkezett a válság korszakába. Az árutermelés kibontakozása során a nagybirtokosok mindinkább rátértek a majorsági gazdálkodás kiszélesítésére és mind erőszakosabb módszerekkel igyekeztek a parasztságot megfosztani legfőbb termelőeszközétől, a földtől. Az árugazdaság kifejlődésével és a parasztság kisajátításával kialakul a belső piac, s a drinápolyi béke (1829) óta a külső piac is megnyílik. Ez a békeszerződés megszüntette a török külkereskedelmi monopóliumot és megnyitotta a határokat az idegen, elsősorban angol és francia tőke beáramlása előtt és ezzel meggyorsult a kapitalista fejlődés a román fejedelemségekben. Megnövekedett jövedelmeiknek megfelelően a földesurak fényűzőbb életre kaptak rá és ehhez akkor is ragaszkodtak, amikor a konjunktúra már elmúlt.