"Ezt köztünk! Isten áldja!" [antikvár]

MIÉRT KÉSZÜLT E KÖNYV? Széchenyi István, mint azt elemi iskolai éveink óta tudjuk, „a legnagyobb magyar". Az utókor hálásan emlékezik az államférfire, többé-kevésbé ismeri a 19. század első felében játszott, kiemelkedő szerepét Magyarország modernizálásában, a róla szóló történelmi szakirodalom pedig immár könyvtárnyi. Széchenyi legnagyobbrészt németül vezetett naplójának ugyanakkor mindmáig nincs teljes fordítása (az 1978-ban Oltványi Ambrus által közreadott, majd 2002-ben ismét megjelent magyar nyelvű napló az eredeti szövegnek csupán mintegy harmadát tartalmazza), és szintúgy nem rendelkezünk Széchenyi leveleinek teljes kiadásával. Évekkel ezelőtt kísérlet történt Széchenyi összes levelének összegyűjtésére, ám a vállalkozás félbemaradt. Ennek okai érthetők. A nemes gróf nem csak reformpolitikus, számos könyv és számtalan újságcikk szerzője, nem csak iparszervező, az Al-Duna szabályozásának kormánybiztosa, a magyar közlekedési infrastruktúra egyik legjelentősebb megteremtője és kulturális intézmények alapítója volt. Szinte elképzelhetetlen munkabírásával mindezen túl arra is maradt ereje és ideje, hogy levelek ezreit írja. Egyrészt feltételeznünk kell, hogy ezek közül ma még sok lappang azaz a kívánság - Széchenyi leveleit hiánytalanul összegyűjteni - gyakorlatilag teljesíthetetlen. Másrészt az ismert levelek tömege is akkora, hogy tudományos feldolgozásuk több történész nyilván évekig tartó munkáját igényelné; a feladat jelenleg főleg anyagi okokból tűnik nehezen megoldhatónak. Széchenyi leveleinek ugyanakkor léteznek kiadásai. Majláth Béla 1889-től 1891-ig három kötetben jelentette meg a gróf több száz levelét, majd 1896-ban Zichy Antal adta ki Széchenyi szüleinek írt leveleit. Bártfai Szabó László 1943-ban „Adatok Gróf Széchenyi István és kora történetéhez" címmel kereken másfél ezer dokumentumot tett közzé; könyvében nemcsak Széchenyitől származó, hanem neki írt leveleket is találunk, továbbá olyan korabeli iratokat, amelyek akár csak néhány mondat erejéig is foglalkoznak Széchenyivel. Széchenyi négy nyelven - magyarul, németül, angolul és franciául - levelezett. Mind Majláth, mind Bártfai Szabó az általa kiadott művekben Széchenyi leveleit az eredeti nyelven közli. Újabb példákat említve: Széchenyi magyar nyelvű és magyarra fordított leveleiből szerkesztett kötetet Bácskai Vera és Nagy Lajos; könyvük 1985-ben „Széchenyi pesti tervei" címmel jelent meg. Egy bizonyos, igen jelentős témára össz- 11