Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei [antikvár]

Bevezető A kormány megalakulása, összetétele Az 1956. november 4-én hajnalban indult második szovjet katonai intervenció elsöpörte Nagy Imre koalíciós kabinetjét. Miközben a miniszterelnök drámai hangú rádióüzenetben hozta a világ tudomására a Magyarország elleni szovjet támadást, az új kormány feje szovjet kísérettel akkortájt indult vissza Magyarországra. A különböző vi.sszaemlékezések és történeti munkák más-más hipotézist állítottak fel arról, hogyan került Kádár János az új kormány élére. A moszkvai levéltárakból az elmúlt évtizedben előkerült források alapján a kormányalakítással kapcsolatban több kérdés, mindenekelőtt a kormányfő kiválasztásának körülményei tisztázhatóvá vált. A legutóbbi időkig több verzió volt forgalomban Kádár János „eltűnéséről" és Moszkvába szállításának körülményeiről is. Kádár János 1956. november l-jén a késő esti órákban az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai és a kínai nagykövet megbeszélésének ideje alatt hagyta el a Parlamentet, és Münnich Ferenc társaságában a szovjet nagykövetségre ment. Távozásáról senkit nem értesített, még a Parlament épületében tartózkodó feleségét sem. A találkozót a szovjet nagykövettel Münnich javasolta Kádárnak azzal, hogy a szovjet csapatmozgásokkal kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében tárgyaljanak Jurij Vlagyimirovics Andropovva\. A találkozó helyett azonban saját gépkocsijukból egy páncélozott autóba ültek át, és folytatták az útjukat Tökölre. Innen aztán mindkettőjüket külön repülőgépen Moszkvába vitték. A gép Munkácson leszállt, onnan az Ungváron lévő pártbizottságra mentek, ahol a szállításuk lebonyolításával megbízott Leonyid Iljics Brezsnyev várta őket. Münnich Ferenc 1964-es visszaemlékezésében út-jukról mindössze annyit közölt: „Engem hívtak a szovjet követségről és kérték, hogy szóljak Kádár elvtársnak. Elindítottak Tökölre, onnan Moszkvába, majd vissza."' Brezsnyev kíséretében Kádár János és Münnich Ferenc november 2-án érkezett Moszkvába, hogy részt vegyenek az SZKP KB Elnökségének ülésén. A tanácskozást a szövetségesekkel a második szovjet intervencióról tárgyaló Nyikita Szergejevics Hruscsov távollétében Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin vezette, s azon jelen volt még egy magyar: Bata István volt honvédelmi miniszter is, aki a Kremlben csatlakozott Kádárékhoz. Kádár valószínűleg nem volt tisztában azzal, valójában miért is vitték Moszkvába, de megérkezésükkor a szovjetek részéről sem volt még eldöntött tény, hogy kettőjük közül ki lesz az új hatalmi központ feje. Az SZKP KB Elnökségének 1956. október 31-ei ülésén Hruscsov a magyarországi válsághelyzet megoldására kész intézkedéssorozatot ismertetett a testület tagjaival, amelynek egyik elemét képezte az ideiglenes forradalmi kormány névvel illetett új hatalmi központ személyi összetételének meghatározása, valamint az ideiglenes kormány felhívásának elkészítése.^ Az ülésen szóba került a tervezett ellenkormányba szóba jöhető személyek neve {Apró Antal, Horváth Imre, Kiss Károly, Boldoczki János), de egyelőre nyitott maradt az új kormány vezetőjének személye. A kormány élére akkor még két személy jöhetett szóba: Kádár János és Münnich Ferenc. ' Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban PIL) 867. f. 2/m-24. ^ Döntés a Kremlben, 1956. /I szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. Szerk. Vjacseszl.\v szereda és Rainer M. jános. 1956-os Intézet, Bp., 1996. 62-64.