Bevezető
Könyvünk célja a reformkori Magyarországról 1837 és 1847 között kialakult kép bemutatása olyan francia nyelvű, az utazási irodalom körébe tartozó elbeszélő források alapján, melyekhez a korabeli Franciaország szélesebb olvasóközönsége is hozzájuthatott. Elemezni kívánjuk a különböző szövegekben megfigyelhető látásmód specifikumait, az ezt befolyásoló tényezőket, illetve a nagyközönség felé közvetített Magyarország-képet. A forrásanyag által tükrözött képet az egyes szövegek...
Bevezető
Könyvünk célja a reformkori Magyarországról 1837 és 1847 között kialakult kép bemutatása olyan francia nyelvű, az utazási irodalom körébe tartozó elbeszélő források alapján, melyekhez a korabeli Franciaország szélesebb olvasóközönsége is hozzájuthatott. Elemezni kívánjuk a különböző szövegekben megfigyelhető látásmód specifikumait, az ezt befolyásoló tényezőket, illetve a nagyközönség felé közvetített Magyarország-képet. A forrásanyag által tükrözött képet az egyes szövegek létrejöttének összefüggéseibe helyezve kívánjuk ábrázolni; eközben figyelemmel szeretnénk kísérni a „tárgyország" (vagyis a reformkori Magyarország] és a „célország" (a júliusi monarchia Franciaországa] sajátosságait, illetve az ezekben bekövetkező változásokat is.
A Magyarországról a kortárs francia olvasó szemében kialakult kép árnyaltabb bemutatása több forrástípus feltárását és elemzését kívánja meg. Ezek közül az első - és talán a legfontosabb - a hazánkban tett utazásokról készült beszámolók, útleírások csoportja, melybe egyértelműen elbeszélő jellegű szövegek tartoznak. Mindamellett megjegyzendő, hogy az útleírás műfajának [vitathatatlan irodalmi mivolta ellenére] sem a tárgyalt kort megelőzően, sem a későbbiekben nem alakult ki egységes poétikája, illetve jegyeinek összegzése és szabályrendszerbe foglalása sem történt meg.^ Jóllehet közreadásuk körülményei némileg eltérnek a hagyományos könyvkiadástól, ebbe a forrástípusba soroltuk be az úgynevezett utazási gyűjteményekben közölt szövegeket (ezek általában egyes könyv alakban is megjelent útleírások részleteit, illetve összefoglalását tartalmazzák], illetve minden olyan szöveget, amely egy utazó által megtett utat narrál.
Az elbeszélő jellegű források feltárásakor első feladatunka Magyarországon tett utazásokkal kapcsolatos, Franciaországban a 19. század első felében (1815-1848 között] nyomtatásban megjelent útleírások, illetve az utazási
^ Az utazási irodalom, illetve a hozzá kapcsolódó műfajok magyar nyelvű általános bemutatását lásd: Szerdahelyi István - Voigt Vilmos: Utazási irodalom. In: Világirodalmi Lexikon. 16. kötet. Budapest, 1986. 216; Lontay László - Martinkó András: Utazási regény. Uo. 216-217.; Kovács Endre: Úti jegyzet. Uo. 240.; Balassa Péter - Lázár György: Útikönyv. Uo. 240.; Balassa Péter - Martinkó András: Útilevél. Uo. 240-241.; Balassa Péter - Martinkó András: Útinapló. Uo. 241-252.; Balassa Péter - Hegedűs Géza: Útirajz. Uo. 242-243. Kovács Endre - Lázár György (- Balassa Péter - Herczeg Gyula - Martinkó András - Lontay László - Szerdahelyi István]: Útleírás. Uo. 249-250. Francia nyelven: Bourguet, Marie-Noëlle: Voyages et voyageurs. In: Delon, Michel (dir.]: Dictionnaire européen des Lumieres. Paris, 1997. 1092-1095.; Rondaut [Roudaut], Jean: Récit de voyage. In: Dictionnaire des genres et notions littéraires. Paris, 1997. 587-598.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.