Magyar protestáns egyháztörténeti adattár XVI. [antikvár]

Volt könyvtári példány. Címlapon ex libris pecsét. Borítói kopottasak, elszíneződtek. Gerince megtört, deformált.
Előszó A magyar tudományos élet különösen a kiegyezés után gyors fejlődésnek indult. A történettudomány fiatalabb művelői a pozitivista szemlélet hatása alatt egyre nyíltabban hangoztatták a magyar történettudomány hátramaradottságát. Vallották, hogy az adatok „összehordása", a tények ismerete, a részletkérdések tisztázása nélkül tudományt építeni nem lehet. Például Szilády Áron így írt erről: "A tudománynak hézagai" sokkal nagyobbak, semhogy összefoglaló ítéleteink megalkotásával a múlhatatlan szükségen felül tanácsos volna sietnünk. Szükség és kötelesség a részletek kutatása, az adatok teljesebbé tétele, esetleg megigazítása által előkészítése, hogy a körvonalak szabályosságuk mellett természetesek és amennyire lehet, az igazságnak is megfelelők legyenek." A magyar pozitivista történetírás kutatásainak eredményeként hatalmas vállalkozások születtek, egyrészt az összefoglaló jellegű nemzeti történetek (Szalay József, Marczali Henrik, Szilágyi Sándor), másrészt az adatfeltáró különböző okmánytárak. Ezek sorát az akadémia „Magyar Történeti Tár" című sorozata nyitotta meg 1855-ben.