A Petőfi Párt története [antikvár]

Előszó A történelem ritkán teremt oly pillanatot, amikor pár napba évtizedek, évszázadok sűrűsödnek. 1956 októbere-novembere ilyen pillanat volt Magyarországon. Egy függetlenségre, szabadságra vágyó nép heroikus küzdelmének néhány napjáról szól e könyv. Furcsa fintora a sorsnak, hogy az 1956-os magyar népfelkelés és nemzeti szabadságharc történetében volt egy párt, amely hivatalosan csak három napos működést mondhatott magának. Élettörténete embrionális korában megrekedt, ám nem hivatalos működésének napjai sokkal mélyebb nyomot hagytak a magyar politikában, mint más politikai szervezet sok évtizedes botorkálása. Kötetünk a Petőfi Párt, azaz a Nemzeti Parasztpárt 1956 októberének végén feléledt szervezetének politikai szerepét vázolja fel. Már a párt neve is megdöbbentő, Bibó István lUyés Gyula szavaival élve „idegbajos kitöréssel" tiltakozott a megnevezés eUen: „Nem Petőfi Párt [ ] mert egy szavazatot sem kap. "Megmosolyogtató? Vagy elgondolkoztató? A politikai szervezet még ki sem bújt a szülői méhből, egyik gondviselője már attól tartott, hogy a szabad választásokon hányan fognak rá szavazni. Naivitás volt részéről az aggodalom? Dehogy! Hiszen már tizedik napja tartott a sikeres szabadságharc, közel tehát a szabadság beteljesedése. A demokrata Bibó a fenyegető jelek, a harcok ellenére a demokratikus választásokon való szereplésre és a győzelemre tud csak gondolni. Németh László is felhördült a Petőfi elnevezés hallatán, ha már írók alkotják a vezetést, legyen írók pártja. Bibó ezen már felháborodni sem tudott. így született nehéz vajúdás során a Petőfi Párt, a népi írók pártja, a Nemzeti Parasztpárt utódja, a pár napig magát demokratikusnak és függetlennek valló Magyarország egyik legfurcsább szereplője.