A tatárjárás Magyarországon [antikvár]

Részlet: Őseink már negyedfél századig voltak letelepedve a Dunánál, Tiszánál, s még mind elevenen emlékeztek testvéreikről, kik keleten visszamaradtak. Ha már nem állott módjokban, őket annyi idegen országon át magokhoz szállitani, legalább azon hit malasztait kivánták rájok is kiterjeszteni, melynek főleg köszönheté vala az ideszakadt magyar, hogy viszonyai örvendetesbek voltak azoknál, mik között keleten maradt véreit gondolta mind az napig. Ez Bolognában törvényt tanúlt, Pál nevű magyar pap még a tizenharmadik század első negyedében hozta be országunkba a sz. Domokos után nevezett, 1215-ben alapított szerzetesrendet. Második Endre király idejében a domokosiak tizenötezer moldvai kunt nyertek meg a keresztyén hitvallásnak; Endre fiának, negyedik Bélának korszakában közülök négy, hasonló térítési szándékkal a keleti magyarság fészkének kinyomozására indúlt.