Bővebb ismertető
Részlet:
"Magyarországon az 1980-as évek közepéig a Kádár-rendszer gazdasági-politikai vezető rétegének tudományos vizsgálata tabunak számított, miközben Nyugaton - igza, zömmel bizonytalan adatbázisra támaszkodva - sorra jelentek meg a volt szocialista országok politikai és pártelitjének összetételére vonatkozó elemzések. Csak 1986-ban kezdődtek meg először az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében, majd más tudományos műhelyekben is a munkálatok a kádárista hatalmi elit feltérképezésére. A káderanyagok hozzáférhetetlensége miatt az állami, párt- és szakszervezeti valamint a gazdasági vezetők életrajzi adatainak az összegyűjtése nagyon lassan haladt, sőt sok esetben teljesen lehetetlennek bizonyult. Az MSZMP széthullása, a személyiségi jogok erőteljesebb védelme - amelyet az 1989. évi ún. levéltári törvény (118/1989. MT. számú rendelet) is érvényesített - s újabban a pártiratok államosítása szintén nem kedveztek az elit-kutatásoknak. Igaz, időközben kiderült: az MSZMP PB 1976. július 13-i határozata alapján egységes statisztikai adatrendszert alakítottak ki az állami és szövetkezeti vezetők származására, iskolai végzettségére, szakmai és politikai pályafutására, anyagi helyzetére vonatkozó adatok összegyűjtésére és feldolgozására."