Egy sebészorvos forradalmi naplója [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
"A leány az orvos vállára hajtotta a fejét, s minden ízében remeg. Az ágyúzás változatlanul megy tovább. A tanklövegek kitartóan, céltudatosan lövik a házat. Az emeletek recsegve-ropogva szakadnak le. Az ajtókat csikorogva tépi ki a légnyomás, az ablakok csörömpölve törnek be. A légnyomás sivít, a lövedékek borzalmas detonációval robbannak fel. A pusztulás zenéjét játssza a halál. Az orvos átöleli a leányt: – Ne féljen kis Mária. – Ki segíthet még rajtunk? – zokogja a diáklány. – Csak maga az Isten!"