Hármas püspöki kinevezés 1944-ben [antikvár]

ZOMBORI ISTVÁN HÁRMAS PÜSPÖKSZENTELÉS 1944-BEN A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1944. március 14.-én tartotta Budapesten, a Prímás Palotában az az évi tavaszi értekezletét. A háború ötödik évében járt Európa és ennek megpróbáltatásai Magyarországot sem kímélték. A városi és falusi lakosság sokat szenvedett: nem csak a behívások, a polgári életből kivont, katonának vitt férfiak, de a haditermelés, a hadseregnek beszedett élelmiszerek polgári életben érződött hiánya miatt, hanem a családokat ért tragikus emberveszteségek miatt. Hiszen ekkor már túl volt az ország a Don kanyarban elesett, vagy fogságba került százezres veszteségen. Az egyház feladata volt, hogy tartsa a lelket a hívekben, reményt öntsön beléjük, illetve, hogy próbálja vigasztalni a harcban elesettek családtagjait. Mindezek ismeretében érthető, hogy az értekezletet megnyitó Serédi Jusztinián bíbo-ros-prímás az imádság után a következőket mondta a püspököknek: „ Ezekben az egyházunkra és hazánkra nézve egyarántfelette súlyos és talán sorsdöntő időkben testvéri szeretettel köszöntöm s egyben arra kérem a nagyméltóságú püspöki kar megjelent tagjait, hogy ne csak itt, a konferencián legyünk egységesek, ne csak itt intézzük bölcs komolysággal és higgadtsággal a felmerülő ügyeket, hanem hogy egységesek, egymással szolidárisak és higgadtak legyünk egyházunk és hazánk életének irányításában is. Iparkodjunk erre az egységre, szolidaritásra és higgadtságra elvezetni papjainkat és híveinket is. Figyelmeztessük őket, hogy magán- és nyilvános életükben egyaránt Krisztus törvényeihez igazodjanak, egyházi és világi felsőbbségüknek Isten akarata szerint engedelmeskedjenek. Ne térjenek le se jobbra, se balra a helyes középútról. Szüntelen kérjék Isten felvilágosító kegyelmét, hogy a sok csábítás és propaganda között el ne veszítsék a helyes utat Kerüljék a botránkoztató beszédeket és cselekedeteket, hogy magukra ne vonják Isten haragját és egyházunk ellen ne fordítsák az ingatag embereket. " ': A magyar katolikus egyház nem volt könnyű helyzetben ebben az időben. Nem csak fent említett háborús viszonyok okozta nehézségek miatt, hanem az egyházi hierarchiában beállt változások következtében is. Nem egyszerűen csak egy-két személy haláláról volt szó, hanem arról, hogy több, püspöki székbe nemrég kinevezett ordinárius került más helyre, vagy halt meg, így több nem várt üresedés is létrejött. A helyek betöltése 1943-44-ben alaposan átrendezte az egyházi hierarchiát. 1943 januárjában meghalt az egyik legidősebb ordinárius, Szmrecsányi Lajos egri érsek (1851-1943), aki e tisztét 1912 óta töltötte be. Helyére 1943. május 7.-én Czapik Fi ¦ " Sü' r( ; .1 1 , ' 1 A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzökönyvei 1919-1944 között l.-II. Összeállította és bevezette: Beke Margit. München-Budapest, 1992. Az idézett rész II. 405.