Határsértés [antikvár]

AZ ORSZÁGFÖLD ORZOI Az első világháború előtt a történeti magyar Délvidéknek nem volt számottevő gyáripara, csupán a kisipara volt fejlett. E térség az Osztrák-Ma-gyar Monarchia keretében dúsan termő földjei, fejlett mezőgazdasága és meg-megismétlődő aratósztrájkjai révén vált ismertté. Az egyoldalú gazdasági fejlődés következtében a 19. század folyamán és a 20. század első évtizedében a déli részeken sem jelentékeny városi polgárság, sem tömeges ipari munkásság nem alakult ki. Danilo Kecic szerb történész adatai szerint a mai Vajdaság területén: Bács-Bodrog, Torontál és Szerém megyékben a munkaképes lakosság hetven százaléka a mezőgazdaságban nyert alkalmazást, a foglalkoztatottaknak csupán tíz százaléka tevékenykedett az ipari termelésben {Reuolucionarni radnicki pokret u Voj-vodini Í9Í7-Í92Í. Institut za izucavanje istorije Vojvodine, Novi Sad 1972, 148.). A Délvidéken a 20. század elején alacsony az iskolázottsági szint, szembeötlően nagy az írástudatlanok száma, így aztán az olvasási kultúra sem lehetett azon a fokon, mint a gazdagabb, fejlettebb országrészekben. A kapitalista fellendülés korszakában, a századvég és a századforduló éveiben a délvidéki magyar lapok igyekeznek versenyre kelni a budapesti sajtóval, mivel azonban olvasóközönségük igényeihez is alkalmazkodniuk kell, fokozatosan kialakul a helybeli, regionális magyar sajtó arculata. Politikában a helyi közélet, irodalomban pedig a magyar főváros e lapok tájékozódási pontja. A „Szervezett Munkás" irodalompolitikája című, 1966-ban írt tanulmányában Bori Imre a jugoszláviai magyar sajtótörténeti kutatások irodalomtörténeti jelentőségére hívta fel a figyelmet: „A jugoszláviai magyar nyelvű sajtó története még feldolgozatlan, a szó legszorosabb értelmében ismeretlen. Ismerjük ugyan legmarkánsabb jelenségeit, legfontosabb kiadványait, de a bennük felhalmozódott szépirodalmi vonatkozású, tehát iroda-lomtörténeü érdekű anyag rendszeres feltárása még el sem kezdődött" (Fejezetek irodalmunk természetrajzából. Forum Könyvkiadó, Újvidék 1973, 63.). A magyar sajtó valóban középponti szerepet játszott a jugoszláviai magyar irodalom kialakulásában, adatainak feldolgozása, közleményeinek elemzése, jellegének (jellegváltozatainak) a leírása mégsem emiatt fontos igazán.