Bővebb ismertető
Részlet:
"1956 december 10. A színhely: az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i palotája. A hangulat, ahogy azt a sajtó nyelvén mondani szokták, s amint azt az öt világrész nagy lapjai egyöntetűen meg is állapították: szokatlanul feszült. A közgyűlési terem előtti folyosókon, a pihenőszobákban és a hatalmas palota minden helyiségében izgatott csoportok tárgyalnak. Néhány nyugati nagyhatalom egyes képviselői valóságos "futárszolgálatot" teljesítenek: hol az egyik, hol a másik beszélgető csoportnál tűnnek fel. Néhány szóval bekapcsolódnak az eszmecserébe, majd barátságosan karon fogják valamelyik küldöttet, és mosolygó arccal invitálják egy kis különmegbeszélésre a közeli ablakmélyedésbe, vagy egy éppen üresen maradt szobába.
Aztán megszólal az ülés kezdetét jelző csengő, s a közgyűlési terem pillanatok alatt megtelik. Bizony nem mindennapi látvány ez: a delegációk asztalai mellett keresve sem találni szabadon maradt széket, s a sajtó és a rádió számára fenntartott helyek is zsófoltak. A közgyűlés talán legizgalmasabb teljes ülésén vagyunk. Napirenden: a magyarországi események, s a soron következő felszólaló: V. V. Kuznyecov szovjet küldött, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese. indokolt hát a feszült érdeklődés. hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a mesterséges sajtópropagandától s - amit ez a sajtópropaganda híven tükrözött - a nyugati világ bizonyos felső köreinek egységes állásfoglalásától felcsigázott közhangulattal szemben egy ebben a teremben szinte magányosnak számító szónok fejti ki most, határozathozatal előtt, véleményét az utóbbi esztendők legizgalmasabb eseményéről."