Két pogány közt [antikvár]

Kevés olyan hivatást találhatunk, amelynek kapcsán annyira élesen rajzolódik ki az idő mondhatni különös természete, mint a politikusé. Hiszen a politika, a cselekvés lehetősége és kényszere, úgy tűnik, nagyon is a jelenhez abroncsozott, ritmusát a szapora percek, a gyorsléptű napok és a kurta évek adják. Szabott idő, utána megmérettetés - ez a versengő értékrendek adta alternatívák, a demokrácia fundamentuma. S aki egy közösség, egy ország ügyeinek intézésére adja a fejét ebben, az belép a jelen e feszített tempójú, sűrű univerzumába, ahol értékeket kell érvényre juttatni, érdekeket kell képviselni meg összehangolni, egyszóval dönteni kapkodás és késlekedés nélkül, állandóan, tudván, ezek a közösség egészének életét befolyásolják. Arról, hogy mit jelent, illetve mit okoz egy-egy megkésett döntés, a mögöttünk hagyott majd1 negyed évszázad tükrében sokat lehetne beszélni, ahogy a kapkodás nyomán kényszerűen megtett vargabetűkből is több jutott az elégnél. Ám miután egy nemzet nem csupa azonos korú és helyzetű egyénből áll, ez a jelen egyúttal jövő is, nemcsak azért, mert a döntések értelme és következményei ott mutatkoznak meg, hanem mert a közösség létezése kereteinek alakításával döntően meghatározza azt.