Kiűzettünk városunkból [antikvár]

"Ezen a napon étkezésünkről sem gondoskodtak, még a répaleves is elmaradt. Este hiába vártuk a vacsorát. A barakkban nem alhattunk, de a takarókat kihozhattuk. A szabad ég alatt, a nagy tér kemény földjén, takaróba burkolózva töltöttük az éjszakát. Üres gyomorral, éhesen, csendesen beszélgettünk a másnapi kivonulásról, az előttünk álló útról. Hová visznek, mit forralnak a nácik? A bátrak, az erősek, az elszántak ellenállásra buzdítottak, ha az őrök fegyverüket használnák. Ezer ember nem hagyhatja legyilkolni magát! Mit tehetünk? Megrohanni a németeket, hangzott a válasz. Mindenkit nem tudnak lelőni, valaki megmarad."