Bővebb ismertető
AMÍG A KÁRPÁT-MEDENCÉIG JUTOTTUNK AQ - ŐSTÖRTÉNETÜNK •
A magyar nép eredetéről és őshazájáról
Amikor a 9. század végén a pásztorkodó, lovas-nomád magyarok a Kárpát-medencében megjelentek, nem kisebb riadalmat váltottak ki, mint ötödfél századdal korábban a hunok. Európa nyugati részén rég letelepedtek akkorra a római birodalmat megdöntő — egykor félelmetes — barbár népek: földet műveltek, várakat.és kolostorokat építettek. A feudális Európa országai is többé-kevésbé kialakultak már. Nyugaton — Nagy Károly örökségéből — létrejött Franciaország és Németország, Dél-Európában az egykori kelet-római birodalom, Bizánc számított a legnagyobb hatalomnak. Közép- és Kelet-Európá-ban pedig különböző szláv államok voltak kialakulóban. Nem csoda, hogy a méneseivel és állatcsordáival vándorió, szomszédait rabló kalandozásokkal zaklató pogány magyarok válóságos ördögfajzatként jelentek meg a korabeli kolostori évkönyvek lapjain.
Honnan jöttek s kik is tulajdonképpen a magyarok? Ezekre a kérdésekre nem könnyű válaszolni. Őstörténetünk ma is történelmünk legvitatottabb része. Kevés a szilárd támpont. Az első — magyarokról szóló — írásos feljegyzések csak a honfoglalás körüli időkben keletkeztek, s a korábbi századok, sőt évezredek történetét illetően a történettudósok kénytelenek a nyelvészet, a régészet, a néprajz és az embertan megállapításaira támaszkodni.
Elsősorban a különböző népek nyelvét (szókincsét és nyelvtani sajátosságait) összevető nyelvészet adataira támaszkodva — az bizonyosnak tekinthető, hogy a finnugor nyelvcsaládba tartozunk. Legközelebbi rokonaink a mindössze néhány ezer főt számláló vogulok és osztjákok (saját nwükön manysik és hantik), akik — ma sok ezer kilo-