Magyarország története [antikvár]

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKBAN EZ TÖRTÉNT: Kr. e. 3000-től Kr. u. 453-ig. Krisztus előtt 3000 körül: A finnugor ősnép már a Volga középső folyásánál (a volgai mellékfolyók: az Oka, Káma, Bjelája mentén) él. (Uráli Qsnép.) — Ugyanekkor a magyarság családfájának másik főága: a török ősnép az Altáj hegység táján tűnik fel. (Altáji ősnép.) Kr. e. 2000: A finnugor ősnép kétfelé szakad: a finnek és észtek északra vonulnak egészen a tengerig, mai hazájukig. A másik rész, az ugor (a magyarság őse) kelet felé, az Ural felé húzódik. — Ugyanekkor az altáji török ősnép is két részre szakad: a keleti oguz-török törzsre s a nyugati o g u r-török ágra. Ez a nyugati ág Nyugat-Szibéria felé vonul. Kr. e. 1000: Az ugor törzs leszármazottai, az előmagyarok az Ural keleti oldalán élnek a Tobol-folyó mentén. Kr. e. 500: A magyarság török ősei: a nyugati ogur-törökök (bolgár-törökök) megjelennek a To-bol-folyónál. Krisztus születése idején: A két ősnép-törzs (a finn-ugor uráli és a török-ogur altáji) egyesül a Tobol-folyó vidékén. Krisztus után 100—453: A magyarság a hún birodalom kötelékében él. (A hún velünk rokon keleti oguz-török lovasnomád nép, huzamosabban Belső-Ázsia ura, magasabb katonai egységbe szervezi az „ijjas népeket", így az önálló rokon magyarokat is.) 453: Attila halála.