Műhelyszemináriumi dolgozatok I. [antikvár]

ElőszóA kezünkben levő kötet egy - immár negyedik évébe lépő -kezdeményezés eredménye. Fiatal szegedi medievisták 2010-es év elején indították útjára Műhelyszemináriumi előadások néven újszerű rendezvény-sorozatukat. Az elnevezés kettős arculatra vall: egyrészt arra utal, hogy a lényeg az előadásokon van, másrészt jól kifejezi azt is, hogy a szeminárium hagyományos jellegének megfelelően az egyes előadásokhoz szakmai viták kapcsolódhatnak.Az előadássorozatot alapvetően az a szándék hozta létre, hogy a szegedi medievisztikai PhD-képzésben részt vevő, illetve annak vonzáskörében tevékenykedő fiatal kutatók számára szakmai fórumot teremtsen. Egyébként a képzésen belül működő műhelyszemináriumi kurzus adta az ötletet a sorozat életre hívásához.Az előadások alkalmat nyújtanak a PhD-képzésben érintett hallgatók és máshol működő kollégáik számára az első érdemi tudományos szakmai bemutatkozásra. Jó lehetőség ez a folyamatban levő kutatásaik első eredményeinek megmérettetésére és egymás munkájának segítésére. A különböző részterületeken dolgozó fiatal szakemberek egymásnak ötletekkel, elméleti megjegyzésekkel, módszertani fogásokkal és párhuzamos jelenségekkel szolgálhatnak a további munkához.Egy idő után színesebbé vált és kiszélesedett a rendezvény palettája. A kezdő kutatók mellett több neves - hazai és külföldi - szakember /így például Bak János, Adrián Rusu, Koszta László, Zimonyi István/ is megtisztelte előadásával a rendezvénysorozatot.Az ifjú középkorászok közül számosan éltek a műhelyszeminárium nyújtotta lehetőséggel, és e fórumon mutathatták be komoly szakmai nyilvánosság előtt aktuális kutatásaik első gyümölcseit. Több munka a fóru- mon kapott ötletekkel, javasolt változtatásokkal és kiegészítésekkel jelent meg később a nagyobb nyilvánosság előtt. E kötetben csupán az első öt félév előadásainak egy része olvasható.Ezek az írások jól mutatják azt, hogy a szegedi medievisztika tematikailag igen sokszínű. Egyúttal jelzik azt is, hogy itt, ebben a szakmai körben forráscentrikus történetírás folyik. Ennek lényegét tömören fejezi ki az a régi közismert megállapítás, miszerint In história scribenda fons est fundamentum rerum omnium. Ez a történetkutatás a források feltárásán, kritikáján és elemzésén alapul, ily módon járul hozzá a középkori história vitatott kérdéseinek jobb megválaszolásához.A műhelyszemináriumi előadások kezdeményezői Kovács Szilvia és Révész Éva voltak. így érthető, hogy e tanulmánygyűjtemény szerkesztését is ők vállalták. Szándékuk szerint ez a könyv a további előadásokat bemutató sorozat első, nyitó kötetének tekinthető. Szeged, 2012. december 3.Makk Ferenc professor emeritus