Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Odahaza divatba jött a történelem iránti érdeklődés. Kiderült ugyanis: milyen súlyos következményekkel járt a történelmi ismeretek negligálása. Most aztán nap mint nap jelennek meg aggódó vagy elmélkedő írások, tanulmányok, cikkek a nemzeti tudat elsorvadásáról; milliók ülnek a tv előtt, ha történelmi tárgyú adást nézhetnek; egyre gyarapodik a memoár-irodalom; unalomig olvasunk a nemzeti identitástudat zavarairól; ma ismét a harmincas évek derekán feldobott magyarságismereti problémák, ún. nemzeti sorskérdések izgatják a fiatal korosztályokat, türelmetlenül várnak feleletet az ilyenféle kérdésekre: ki a magyar? mi a magyar? honnan jöttünk? mi dolgunk ezen a helyen? és hasonlók.
A marxista történészek is rájöttek (elég sokára!) - a nyáron tartott Tudomány és közgondolkodás c. diszkusszión ez kifejezésre jutott-, hogy a történelmet nem lehet a kizsákmányoló urak, papok és a kizsákmányolt nép ellentétére szűkíteni, s az eseményeket sablon szerint fekete-fehérben ábrázolni, - ahogy ezt tette a Rákosi-korszak, amelyet a szocialista szemérmesség ma is gyengéden "az adminisztratív kényszerítés" (magyarul terror), a "személyi kultusz", a "koncepciós perek" (miféle zagyva kifejezés!) idejének, vagy ártalmatlanul az "ötvenes éveknek" becéz."