Parlamenti gyakorlatok [antikvár]

A parlamenti ösztöndíjas program A Cseh Köztársaságban 1996-ban elkezdődött parlamenti ösztöndíjas program sikere alapján az Institute of International Education (IIE) és a Parlamenti Módszertani Iroda (angolul: CPM) 1998-ban Magyarországon is hasonló programot kívánt beindítani. A program célja kettős volt. Egyrészt a Parlamentnek kívánt segítséget nyújtani olyan felkészült fiatalokkal, akik gondolkodásmódjukban a dinamizmust és az objektivitást, tudásukban a legújabb szakmai színvonalat tudják nyújtani. Másrészt célja volt az egyetemista diákok -európai szintű - elméleti és gyakorlati felkészítése. Olyan fiataloknak szólt a program, akik a jövőben a politikában vagy a közigazgatás felső irányító szektorában képzelik el karrierjüket. A program jelentőségét és fontosságát felismerve mind az Európai Unió PHARE programja (FlexTAF), mind az Amerikai Egyesült Államok Információs Szolgálata (USIS) támogatást nyújtott a megvalósításhoz. Az alapos előkészítő munka során a szervezők partneri kapcsolatot építettek ki a Parlamenttel, ahol nagy kereslet mutatkozott az ösztöndíjas egyetemisták munkája iránt. A program 1998 októberében került meghirdetésre. Az ösztöndíjas helyek egy részét nyílt pályázaton töltötték be, melyekre a kapcsolódó tudományterületeken tanuló, utolsó tanulmányi éveiket töltő diákok pályázhattak. A résztvevő negyed-, és ötödéves egyetemi diákokat kétfordulós interjú során választották ki, figyelembe véve a parlamenti bizottságok személyi igényét és a jelöltek preferenciáit is. A helyek más részét a Magyar Országgyűlés, Európai Integrációs Ügyek Bizottsága mellett működő Hallgatói Koordinációs Csoport delegált tagjai töltötték be. A hallgatók a közgazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok, a politológia és a jog területeit képviselték. Az ösztöndíjas program egy egyhetes, intenzív bevezető előadássorozattal indult, mely megismertette a leendő gyakornokokat a Parlament felépítésével, működésével és vezető tisztségviselőivel. A képzés végén a hallgatók találkoztak leendő feletteseikkel, akikkel a következő év folyamán együtt dolgoztak. A gyakornokok egy részének munkájára az Országgyűlés különböző bizottságai, más részére pedig a parlamenti munkaszervezet tartott igényt. A felettesek a Parlament gyakorlott, vezető munkatársai közül kerültek ki, s a program során ők foglalkoztak a diákokkal - persze folyamatos segítséget nyújtva számukra.