Súlypontáthelyezés a diplomáciában [antikvár]

A Nemzeti Emlékezet Bizottságát az Országgyűlés az Alaptörvény U) cikk (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvénnyel állította fel. A Bizottság feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása. A legfontosabb párt-, állami és társadalmi szervek intézménytörténetének és vezető apparátusának rendszerezett feltérképezésével arra a kérdésre keressük a választ, hogyan működtek a mindennapi gyakorlatban a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai; másként fogalmazva, a különböző döntéshozói és végrehajtói szinteken kik és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát, a szovjet megszállás kezdetétől egészen a diktatúra bukásáig. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Külügyi Munkacsoportjának első tanulmánykötete az 1945-1950 közötti időszak diplomáciatörténetével és a külügyi intézményrendszer átalakításával foglalkozik. Sáringer János tanulmánya a Külügyminisztérium szervezettörténetét tárja fel a kérdéses időszakban. Ivánfi Miklós a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának működését ismerteti írásában. M. Madarász Anita a magyar-brit kapcsolatok 1941 és 1946 közötti történetét három diplomata Barcza György, Szent-Györgyi Albert, Alvary Frederick Gascoigne személyén, működésén keresztül tárgyalja. Andreides Gábor a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok 1945-1949 közötti történetét tekinti át. A kötet utolsó tanulmányának szerzője, Erdős Kristóf a Hazahozatali Kormánybiztosság szerepét, a deportáltak, menekültek, hadifoglyok hazahozatala során kifejtett tevékenységét mutatja be.