Szebb múltat! [antikvár]

Ahogy a modern szociológia a személyközi viszonyokat, a kapcsolatok hálózatát, azaz az eseti emberi tényezőket ismerte fel a társadalmi folyamatok igazi mozgatórugójának, úgy a modern történettudomány is kiemelt jelentőségűnek tartja azokat az alkalmi döntéseket, amelyek egy adott pillanatban a holnap lehetőségeinek széles tárházát beszűkítik egyetlen szükségszerűségre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a holnap bármilyen lehet. De azt igenis jelenti, hogy az adott lehetőségek közül választva az eseti emberi döntés határozza meg a holnap milyenségét.A történelemben nagyon ritkák az igazi kényszerpályák. Alternatívát, másik utat, döntési helyzetet szinte mindig kínál a sors, olykor többet is. Hogy mihez kezd egy közösség vagy a közösség nevében döntést hozó személy a váratlanul előálló rendkívüli helyzetekkel, hogy ki tudja-e használni a semmiből előbukkanó lehetőséget, vagy el tudja-e hárítani a felrémlő veszélyt, az döntően befolyásolja a közösség életét, sorsát, holnapját.Egy nagy vezető megjelenése, egy stabil dinasztia kihalása, egy ravasz diplomata cselszövése, egy nyereséget hozó ötlet, egy fontos jogszabály életbe léptetése mind-mind befolyással vannak az életre, s ezen keresztül történelemre. Hát még milyen súllyal esnek latba azok a döntések, események, amelyek által egy-egy összetett és szerteágazó kérdéskörre ad választ a közösség! Egy új vallási mozgalom elterjedése, egy háború megindítása vagy béke megkötése, egy nemzeti gazdasági program megvalósítása, egy tömegeket érintő törvénycsomag kidolgozása a holnap ezernyi lehetőségét rejti.Bár a történelem napról napra kínál eldöntenivalót, csak néha teszi lehetővé, hogy igazán látványos, hatásaiban világosan áttekinthető, mégis nagy horderejű döntéseket hozzunk. Néha, de korántsem annyira ritkán, ahogy azt elképzeljük.Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a nemzeti történelem százévenként érkezik fordulóponthoz, hajlamosak vagyunk arra, hogy ritkaságként fedezzük fel a történelem csillagóráit". Elhisszük, hogy a reformkorban volt lehetőségünk döntéseinkkel befolyásolni életünket; elhisszük, hogy az első világháború végén másképpen is alakíthattuk volna történelmünket; elhisszük, hogy a rendszerváltás során tőlünk is függött, milyen országgá válik hazánk. Ám úgy képzeljük, hogy a köztes időszakokban, egy-egy súlyos döntés meghozatala után, a szabadságharc elbukásával, a trianoni béke aláírásával kényszerpályára kerül az ország, s hosszú ideig ismét csak sodródva, elszenvedve történik velünk a történelem, míg föl nem bukkan egy újabb "csillagóra".Ez azonban nem igaz!