Széttöretett... 70 éve [antikvár]

Magyarország a középkorban még egységes nemzetállam volt. Nagy Lajos és Mátyás idejében európai vezetőhatalom. Hosszú ideig igen csekély lélekszámú, jobbára a honfoglaláskor már itt élő keverék-, jellegében leginkább szláv népeket találunk mai területén. A honfoglaló magyarság úgy ezeket, mind az idegenből később bemenekülő, vagy betelepedő népeket - ha nem támadóan és fegyverrel jöttek - elfogadta, sőt letelepítette és egyenjogúként kezelte. Erdély lakossága már másként alakult. Itt a kis lélekszámú, szórványokban élő szláv népcsoportok mellett jelentős létszámmal éltek székelyek is, amiből következően a honfoglaláskori országnak, azon belül Erdélynek székely-magyar ős-lakossága volt. Másként mondják ezt - ma és közel 200 év óta - a románok. "Szerintük, Erdélyt a magyarok bejövetelekor románok lakták, akik Traján római katonáinak és telepeseinek leszármazói, kik a rövid római uralom után visszamaradtak Erdélyben. Ezer éven át bujkálva túlélték az összes vándor népeket, akik mind nyomtalanul eltűntek Erdély földjéről, csak ők maradtak meg s a magyar hódítás után, a XII. és XIII. században előjöttek onnan, ahol voltak, mint dákoromán faj.