Bővebb ismertető
ELŐSZÓELOSZOTalpra állás Trianon után. Ezt a címet választotta a Magyarságkutató Intézet a trianoni békediktátum születését, következményeit és utóéletét tárgyaló konferenciasorozatának második része elé.Ha a tisztelt Olvasó belelapoz a konferencia előadásaiból készült tanulmánykötetbe, a címet minden bizonnyal találónak tartja majd: Talpra állás Trianon után. Mert valóban talpra állt az ország, köszönhetően a magyarság élni akarásának, eltökéltségének, munkabírásának, vezetői hozzáértésének.De emlékeztessük a tisztelt Olvasót arra, hogy honnan is indult az újjáépítés, a talpra állás? A Horvátország nélküli történelmi Magyarország elvesztette területének 2/3-át. Lakossága 18 264 533-ról 7 615 117 főre csökkent. Elvették termőföldjeinek 61,4%-át, faállományának 88%-át, vasúthálózatának 62,2%-át, kiépített útjainak 64,5%-át, nyersvasának 83,1%-át, ipartelepeinek 55,7%-át, hitel- és bankintézeteinek 67%-át. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a cseh, szerb-horvát és román megszállók minden mozdíthatót elvittek, amit csak tudtak. Leszerelték és elvitték gyáraink berendezéseit, elrabolták a mezőgazdasági gépeket, lovakat, állatállományt. És az elszállításhoz használt vasúti szerelvényeket sem adták vissza. Csak a román fosztogatás néhány jellemző adata: A megszállás által okozott kár összesen csaknem huszonötmilliárd koronára rúgott. Összehasonlításul, a magyar állam teljes kiadása 1912-ben alig volt több mint kétmilliárd korona. Szinte teljes egészében elhurcolták a nagyobb fegyver-és gépgyárak berendezéseit, készleteit, beleértve a Weiss Manfréd csepeli acél-és fémműveket, a Magyar Államvasutak gépgyárát és a Magyar Repülőgépgyárat. A Magyar Királyi Államvasutaktól elvittek 1302 mozdonyt és 17 285 vasúti kocsit. Utóbbiból 14 202 a teherkocsi, amelyek természetesen rablott tárgyakkal voltak megrakodva. Elhurcoltak a trianoni Magyarország területéről további 16 875 olyan vagont, amely nem a MÁV tulajdona volt. Az utódállamok a Magyarországról elvitt javakból akarták új államaikat modernizálni.