Trianon és az egyházak [antikvár]

Régen várt művet vesz kezébe az olvasó. A 100 éves évforduló kapcsán számos, fontos könyv Jelent meg Trianonról, de az egyházak fontos, lélekmentö, magyarság megtartó szerepéről ilyen összefoglalás még nem készült. Hála az érintett egyházi és világi szerzőknek, a mü megvalósult. Igaz, a Gondviselés próbára tett bennünket, sújtotta a megjelenést a Covid-járvány, majd azon túljutva, a kibontakozás útjába jött az ukránorosz háború, annak minden áremelkedés, költségvetést zároló, akadályozó hatásával. Mivel a kötet a Trianon 100. évfordulójára volt tervezve, a komiányzati támogatás a kiadásra 2020 végén érkezett, a szerzők határideje is szűkös volt, mert 2021 végére a műnek el kellett volna készülnie. Most végre mégis kézbe vehető a kötet. A közölt tanulmányok szerkezete, irodalommal ellátottsága nem egyforma. Ez egyrészt abból következik, hogy a felkért szerzők a rendelkezésre álló idő alatt - az egész világot ellehetetlenítő Covid-járvány miatt, - nem tudtak sem egyházi, sem világi könyvtárakat, levéltárakat látogatni. Másrészt a kötet próbálja átfogóan vizsgálni az egyes felekezetek területi, szervezeti változásait az 1918-1923-as időszakot alapul véve, úgy, hogy az Anyaországban maradt és a határon túlra került részeket egyaránt figyelembe veszi. Mivel a szerzők egymás müveit nem ismerték, érthető, hogy átfedések, ismétlések is találhatók az azonos ország egyházairól szóló részekben. Ezeket meghagytuk. A határon túli részeket igyekeztünk az ott élő kutatók felkérésével elkészíttetni. Tudjuk, hogy az időhatár is szűkös volt, ezért a szerzőket arra kértük, hogy tanulmányuk végén - ha indokolt - rövid kitekintést adjanak az 1923 utáni évekre is. Hasonlóképpen meghagytuk, ha a bevezető részben röviden az előzményeket is vázolták. Figyelembe véve, hogy a közreműködők a történeti (Trianon előtti) Magyarország különböző részein élnek és működnek, (papok, tiszteletesek, szerzetesek, levéltárosok, egyetemi oktatók stb.) a kötet elkészülte az internetes kapcsolatnak köszönhető. Ugyanakkor a fenti okok miatt nem volt mód a jegyzetek teljes egységesítésére sem. Mindezzel együtt köszönettel tartozunk a közreműködőknek elvégzett munkájukért. Komoly szerkesztési dilemmát okozott a könyv szerkezete. Talán egyszerűbb lett volna, ha az azonos egyházakat egyben tárgyaljuk, de a politika által kiszabott új határok és új államok révén végül minden országban külön-külön sorra vesszük az egyházakat. A teljességre szerettünk volna törekedni, de bizonyos témákat, egyházi egységeket, szerzetesrendeket nem tudtunk bemutatni, mert nem akadt rá szerző, vagy az adott határidő miatt nem vállalták. Az anyag tárgyalása országonként történik, és csak az akkori hivatalos neveket használjuk. Ezért van Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság stb. Az egyházakat azonos sorrendben tekintjük át minden alkalommal. Önmagában véve az elnevezésekkel és a foldrajzi-politikai fogalmakkal is probléma van. Hiszen a Felvidék név más területet és politikai egységet jelenteU 1920 előtt, míg 1920 után gya-