Vázlatok két évszázad magyar történelméből [antikvár]

Immár erős gyökereket eresztett, pozitív hagyományként örülhetünk annak, hogy az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Doktori Program doktoranduszainak részvételével rendszeresen megtartott konferenciák előadásai nyomtatott formában is hozzáférhetővé válnak az érdeklődők számára. A kézbe vett kötet megjelenése azonban szomorúan sajátos módon eltér „elődei" létrejöttének körülményeitől. A hagyomány életképes gyakorlattá történő kiteljesítésének fő ösztönzője, Gergely Jenő, a Történelemtudományok Doktori Iskola, s azon belül is az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Doktori Program vezetője ugyanis nincs már közöttünk. A tanulmánygyűjtemény ezért ebben a megközelítésben igazi emlékkötetté minősül. A publikált előadások/tanulmányok tematikus gazdagsága, mindenekelőtt pedig azok színvonala méltó megemlékezést, szimbolikus főhajtást jelent a több összefüggésben is iskolateremtő egyetemi professzor előtt. Tükrözik, demonstrálják Gergely Jenő tanári-tudósi törekvéseinek összetettségét, szakmai igényességét, röviden azok sikerességét. Kapcsolódnak oktatói és kutatói tevékenységének meghatározó irányaihoz, az általa intenzíven művelt, illetve tudatosan ösztönzött tematikához. A 19-20. századi magyar történelem több fontos kérdését bemutató, elemző tanulmányok a Gergely Jenő által irányított program műhelymunkájába nyújtanak tanulságos bepillantást, sokban egyszerre minősítve a doktoranduszok és a témavezetők erőfeszítéseit. Az elsősorban politika-, társadalom-, egyház- és eszmetörténeti témákat megragadó rekonstrukciók a magyar történelem egy-egy alapkérdéséhez kapcsolódó fontos mozzanatot (ld. a kisebbségi kérdés, az antiszemitizmus, a kitelepítések, az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc angliai visszhangja), azok egy-egy érdekes színfoltját (pl. a prostitúció dualizmuskori jogtörténete, a főrendiház összetételének 1885. utáni alakulása, a reformkori választási kicsapongások megfékezésére irányuló kísérletek, Ferenc József magyarországi látogatásai 1865-66-ban), néhány különös epizódját (pl. a Külügyminisztérium, ill. a Külügyi Kollégium helyzete 1945 után, a történelmi tudat formálása a rendszerváltoztatás előtti tankönyvekben, a szocialista versenymozgalom politikai-gazdasági realitásai) dolgozzák fel, betekintést kínálva azok problematikájába. A tanulmányok elolvasása azonban nem csupán, s nem is elsősorban nosztalgiát ébreszt. Visszaigazolásként szolgál az elvégzett munka pozitív értékeléséhez, továbbá a további eredményes munkát ösztönző biztatás hiteles alapját, bázisát erősíti a hallgatók és az oktatók körében egyaránt.