Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után [antikvár]

Ha csak néhány szóban szeretnénk jellemezni századunk első felének történetét, azt kellene mondanunk, hogy az 1900-tól az 1950-es évekig tartó időszak a népirtások, erőszakos ki- és betelepítések, lakosságcserék és a hatalmas méretű népvándorlások jegyében telt el. Mindezek nem történtek volna meg a parancsuralmi rendszerek 20. századi formája, a totális állam nélkül. "Az ilyen rendszer az embert jelentéktelen szereplővé fokozza le a politikai játszmában és egyszerű számjegy marad a gazdasági életben. Egyetlen tollvonással megváltoztathatjuk az államok határait, s nem titkolt kegyetlenséggel pusztítják el az emberek millióit. A családok ezreit űzik ki házukból, szülőföldjükről, félredobva a civilizációt és a kultúrát, amit nemzedékek sora kialakított" - világított rá a totális állam lényegére XII. Pius pápa 1945-ben. A vészkorszak fordulópont a történelemben. A Holocaust az emberiség történetének legmélyebb pontját jelöli. A zsidóság elleni náci hadjárat tartalmazza a felsorolt diszkriminációs gyakorlatok minden elemét.