Róma nagysága és hanyatlása II. [antikvár]

Részlet a könyvből:Háború a helvétek és a szvévek ellen.(Kr. e. 58-ban)Caesar minden megszabott tervnek híjával vetődött Galliába. Az országról és népeiről édes keveset tudott, és aggodalmak bántották. A sors az előző év februárjában olyan hirtelen-váratlan adta kezére a két Gallia helytartóságát, egész esztendőben annyira elfoglalták a lázongó viszálykodások és kuszált politikai intrikák, hogy nem tájékozódhatott tisztán Gallia felől. Sem útleírásokból, sem olyan pénzemberek, kalmárok vagy politikai férfiak fölvilágosításaiból, akik Gallia narbonnensisben összeköttetést tartottak a szabad gallokkal. Ö csak azt tudta, hogy harcos népek közé megy, akik valamikor fölgyújtották Rómát, hosszú háborúkban vetélkedtek Rómával a Pó völgyéért s közrejátszottak a cimberek és teutonok betörésén, melyet nagybátyja vert vissza. Nervózus volt és gyanakvó, könnyen nagyralátta a próbálatlan veszedelmeket, s konzul korának merészségei után újból hajlott az óvatosságra, mikor Rómából sietősen Genfbe utazott, új megpróbáltatások elé.