Nagycenk - Kastélypark [antikvár]

"A kastély még romjaiban is méltóságteljes, az elhanyagolt park még így is olyan csodákhoz hasonló, mint a martonvásári park, ahol Beethoven sétált, vagy az alcsuti park, ahol Vajda János gyakornokoskodott. Cenk volt a magyar reformkor széphalma, innen repültek szerte a közügyekre rányílt szemű Széchenyi levelei." A beszélő tájak című könyvben írta ezt Bóka László 1963-ban. Az azóta eltelt idő döntő változást hozott a kastély állapotában, újjászületett. Évente tízezrek róják le kegyeletüket a Széchenyiek emlékének, akik a haza érdekében oly kimagaslóan sokat tettek. A kastély homlokzatán ott a barokk Széchenyi címer, alatta a dombormű 1750-es évszámmal. Jelzi a kastély építésének idejét. Igaz, hogy volt a területen korábban is egy "castellum", illetve "majorház", 1680-ban már kastély, kerttel, de az megszűnt 1750-62 között a nagy átépítések idején. A korábbi Nádasdy birtok 1977-ben került a Széchenyiek birtokába zálogjogon, majd 1711-ben örökjogon. Gróf Széchenyi Antal generális 1741-től helyezte a birtok központot Széplakról Cenkre, és kezdte meg a korábban szerényebb "castellumot" a kor igényeinek megfeleően kialakítani. Terveket dolgoztat ki az új kastélyra és kertre az 1750-60-as években és terveit meg is valósíttatja.