Nagyecsed - Szivattyútelep [antikvár]

Részlet a könyvből: A középkori oklevelek szövegében szereplő Euched, Eczied, Eczet, Etsed - a mai Nagyecsed - volt névadója az ecsedi lápnak. Ez a település a mocsárnak a szárazföldhöz legközelebb eső két szigetén épült fel. Bár lakottságáról csak a XIII. század első évtizedeiből származik az első adat, régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a helyen már az újkőkorban, illetve a bronzkorban is éltek emberek. A település jelentőségét történelmünk folyamán az ecsedi vár határozta meg. Korábban félreértésekre adott alkalmat, hogy a köztudatban ugyanarra a helyre lokalizálták a honfoglalás idején vagy másfél évszázaddal azután épült földvárat, és a Báthori család híressé vált megerődített fészkét. Anonymus krónikájából arról értesülünk, hogy "...a lápok alatt Tas, Lél apja sok népet gyűjtött össze; vele aztán nagy árkot ásatott és igen erős földvárat építtetett, amelyet először Tas várának neveztek, most pedig Sárvárnak hívnak."