Nagyvázsony [antikvár]

Borítói kopottasak.
Nagyvázsony Veszprém megye veszprémi járásában fekszik, a róla elnevezett medence közepén, 263 méter tengerszint feletti magasságban. A Bakony hegység délnyugati részét itt a Balaton-felvidéktől egy hatalmas hegyszerkezeti törés választja el, amelynek mentén a földtörténet újabb korában kisebb-nagyobb medencék alakultak ki. Ezt a zegzugos törésvonalat a Nagyvázsonynál Sédnek, míg lejjebb inkább Eger-víznek nevezett kisebb folyó vize öntözi. Északról a 600 méter magasra felnyúló Kab-hegy hatalmas tömege határolja, tetején a tv-toronnyal, amely a medence minden részéről jól látható. A medence kőzetanyaga édesvízi mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Elsősorban a Kab-hegy óriási bazalttakarója említhető itt. Az édesvízi mészkő alól számos, kisebb-nagyobb forrás tör elő. Ezen források egyike a község délkeleti csücskénél buzog fel, és kisebb területen mésztufát rak le. A legnagyobb források a Tálodnak nevezett erdőrész kolostorromjánál fakadnak.