Nyírbátor - Református templom [antikvár]

A XI. században Magyarországra vándorolt, német eredetű Gutkeled nemzetség egyik fontos birtokterülete Szabolcs-Szatmár vármegye volt. 1279-ben IV. László király e nemzetségből származó András fia Berecknek adományozta Bátort. A gyorsan kialakult birtokközpontról kapta nevét a középkor egyik leghatalmasabb családja: a Báthori család. Nyírbátor már a XIV. században jelentős mezőváros. Az 1300-as évek második felében forrásaink említik a piacteret, a Téglás, Pócsi, Vasvári, Vásár és Szolga utcákat. Mindez igazolja, hogy már akkor kialakulhatott a település ma is meglévő piacutcás szerkezete. Az adományozás után nemsokára megépülhetett plébániatemploma, amelynek plébánosát, Lőrincet a pápai tizedjegyzék 1332 és 1335 között meg is nevezi. A mezőváros nagyobb arányú fejlesztésére a XV. század második felében került sor, amikor a Báthori István erdélyi vajda által alapított ferences kolostor és az új, nagyszabású plébániatemplom a mellette kialakított kastéllyal megadta a településnek a piacutcára nagyjából merőleges kelet-nyugati tengelyt.