Pest megye monográfiája I/2. [antikvár]

Már a rómaiak tudták: habent sua fata libelli, azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa. Ezt azzal egészíthetjük ki, hogy a könyvek írásának is. Pest megye történetét feldolgozó monográfia utoljára 1910-ben jelent meg Borovszky Samu szerkesztésében. Az eltelt idő, az újra és újra megújuló történeti részkutatások nyomán igényként többször megfogalmazódott egy új, a megye történetét összefoglaló műnek a kiadása. Ezt az óhajt erősítette az a tény is, hogy a megye históriája az ország történetének mindig is sajátos színfoltját jelentette, mert eltérően a többi megyétől földrajzi fekvése folytán megyeszékhelye fokozatosan az ország fővárosa lett s ez igen sok vonatkozásban egyedien hatott életére. A monográfia elkészítésének évtizedek óta érlelődő gondolata akkor öltött testet, amikor a rendszerváltoztatás után az első megyei közgyűlés tagja, Asztalos István aszódi múzeumigazgató, a közművelődési és oktatási bizottság elnöke, maga mögött tudva a Pest Megyei Levéltár támogató készségét, Inczédy Jánosnak az önkormányzat elnökének jóváhagyásával írásba foglalta a munka előkészítéséről szóló határozat tervezetét és azt a közgyűlés elé terjesztette. A testület - ritka kivétel - egyhangulag fogadta azt el. Pest Megye Közgyűlése 1991. március 31-én 45/1991. számú határozatával, 2 millió forint alaptőkével - folyamatos, évenkénti támogatással - létrehozta a Pest Megye Monográfia Alapítványt és annak kuratóriumát. Pest Megye Önkormányzata és közművelődési és oktatási bizottsága akkor úgy gondolta, hogy az alapítvány, illetőleg 15 fős kuratóriuma nemcsak a monográfia megszületésének lesz a záloga, de a kuratórium összetételénél fogva egyben a megye kulturális intézményeiben folyó tudományos munkának közvetlen illetve közvetett irányító együttese is lesz. Kurátorok ezért a következők lettek: Asztalos István, Bányai Judit és Kjrenkó József a közgyűlés képviseletében, Lovász Mária, Noseda Tibor és Vajdulák Csilla a megyei önkormányzat hivatala részéről, Nóvák László, Soós Sándor, Tettamanti Sarolta és Vass Istvánné Joachim Margit a múzeumigazgatóságtól, Biczák Péter és Pethő Zsoltné a megyei könyvtárból részéről végül Böőr László, Egey Tibor és Héjjas Pál a megyei levéltárat képviselve. A kuratórium elnöki tisztére Asztalos Istvánt választották, a titkári teendők ellátására Noseda Tibor kapott megbízást. A munka intenzíven indult meg. A három kötet és az azt kiegészítő negyedik, az adattári kötet tartalmát, szerkezetét meghatározó szinopszisok elkészültek, a főszerkesztők és az egyes fejezetek szerzői munkához láttak. A három kötetes mű a következő korszakhatárok szerint tagolódik: az első kötet a megye történetét 1686-ig, a második 1686-től 1867-ig, a harmadik 1867-től 1990-ig dolgozza fel megyénk történetét.