Ébred a vörös holnap [antikvár]

Húsz esztendővel ezelőtt, 1930 szeptember 1-én forradalmi jelentőségű harcok voltak Budapest utcáin. A magyar munkásosztály, amelynek az ellenforradalmi rendszer alatti, amúgy is súlyos gazdasági és politikai helyzete az 1929-33-as gazdasági világválság idején még inkább rosszabbodott, utcai harcokkal tiltakozott az ellen, hogy a tőkések a válság minden terhét a munkásság vállaira rakják. Ezek az események vagy elmosódottan, vagy a Horthy-rendszer által meghamisítottan élnek a dolgozók tudatában. A Horthy-korszak történetírói úgy tüntették fel a magyar munkásmozgalom történetét, mint aminek semmi köze sincs az egyetemes magyar történelemhez. El akarták terelni a magyar dolgozó nép figyelmét különösen azokról a harcokról, amelyeket a munkásosztály és a szegényparasztság nagy tömegei az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság előtt, alatt és az azt követő ellenforradalmi korszak idején a földért, kenyérért, szabadságért és a tőkés-feudális rendszer megdöntéséért vívtak. A marxizmus-leninizmus a történetírást a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközének tekinti.