"Ott Északon..." [antikvár]

Kiss Gy. Csaba Lengyelország 1939 szeptemberében történt, a II. világháború nyitányát jelentő német, majd orosz és szlovák megszállásának és felosztásának magyar visszhangját bemutató kötetünk írásainak válogatója és szerkesztője írja az Utószóban: "A Ribbentropp-Molotov paktum hírére a magyar sajtó már a küszöbön álló összeütközés lehetőségeit tárgyalta, a szociáldemokrata Népszava és az ellenzéki Magyar Nemzet tudósítót küldött Varsóba, hogy a helyszínen tájékozódjanak az eseményekről, a lengyel főváros hangulatáról. Szeptember első napjaiban tudósítások adtak tájékoztatást a helyszínről, tanulságos elemzések láttak napvilágot Budapesten az új helyzetről. A magyar szellemi élet meghatározó személyiségei szólaltak meg 1939 őszén a lengyelek ügyében. Kiváló költők,a fiatal nemzedék képviselői és politikusok, elemzők. Mónus Illés, a neves szociáldemokrata politikus, a Népszava főszerkesztője, aki lengyelországi úti emlékeiről számolt be lapjában iksz jeggyel közölt írásában. Bajcsy-Zsilinszky Endre a közös szellemi örökséget és a függetlenség értékét hangsúlyozta október 3-i cikkében. Pethő Sándor, a Magyar Nemzet főszerkesztője pedig a Lengyelország német-szovjet fölosztása utáni új világhelyzet elemzésére tett kísérletet. Kodolányi János cikksorozata a lengyel tragédia háborús füstfelhőjén át a magyar gondolat próbálta számba venni. Természetesen a következő években is születtek magyar írások a lengyel tragédiáról, Márai Sándor 1942-ben megjelent regényének (A nővér) a főhőse töprengésében idézi föl, mit érzett a háború kitörésekor. A lengyel sorsban természetesen bizonyos fokig a magyart látták a magyar írók, politikai elemzők és újságírók. Ha úgy tetszik, magunkat, kilátásainkat - lengyel tükörben. A totális nagyhatalmak által fölosztott Kelet-Közép-Európáról van szó, és ez az a tér, amelyben mi is élünk..."