Elsüllyedt városok [antikvár]

Védőborítója kopottas, karcos.
Könyvünk ​régmúlt korokba, az emberi kultúra kezdeteihez vezeti el az olvasót. Képzeletben együtt járhatjuk végig az izgalmas, fáradságos utat a múlt század és napjaink nevezetes régészeivel, akik biztos kézzel feltárták a múlt emlékeit, melyek a kutató kezében beszédessé válva segítenek elválasztani a legendákat a valóságtól. Utazásunk során meglátogatjuk a sumer istenhegyet és királysírokat, megfejtjük Babilon „kőbe vésett” naptárait, képet alkothatunk a Mohenjo-Daróról és Harappáról, az ókor Indus menti nagyvárosairól. Az „Aranyálarcos múmiák” c. fejezetben a húszas években feltárt világszenzációról, Tut-anch-Amon temetkezési helyének felfedezéséről olvashatunk. Az „Anatóliai kiklopsz-kapuk” a hettita birodalom titkait tárják fel. Örvendetes, hogy a kevéssé ismert szovjet régészeti kutatásokról is izgalmasan-érdekes fejezetben tájékoztat a szerző: Tolsztov nagyszerű horezmi ásatásairól. Az ókori görög-krétai-római régiségek (Mykéné, Trója, Knóssos, Minós és Pompeji) pusztulásáról is pontosabb képet kap az olvasó Oertwig könyve nyomán. A „Véres szívek Huitzilopochtlinak” c. fejezetből nem csak azt tudjuk meg, hogyan hódították meg és igázták le a spanyolok Mexikót, hanem azt is, hogy az aztékok milyen rettenetes, véres áldozatokat mutattak be hadistenüknek, valamint azt, hogy emellett kultúrájuk milyen magas fejlődési fokot ért el. Végül a „Kukulcan isten kilép az őserdőből” c. fejezet a maya nép életviszonyaiba, „A múltba vezető inka utakon” c. pedig a perui őslakosok életébe és a spanyolok véres hódító háborúiba enged bepillantani. Oertwig mindvégig lebilincselően megírt könyvét a sok fénykép és ábra még élőbbé és olvasmányosabbá teszi.