Régi emlékek, régi emberek [antikvár]

Régi emlékekről, régi emberekről mesél e könyv. Emberekről, akik előttünk éltek. Akiknek neve már csak mohos sírkövekről int felénk, akiknek már-már emlékét is eltakarta a feledés köpenyével a száguldó idő. Néha édesanyák, nagyanyók mesemondó ajkán csendül felénk egy-egy név, ismerős és mégis ismeretlen nevek. S a mesék szárnyán eljön hozzánk a múlt: Régi karácsonyok visszasíró vágya. Gyermekálmok színes álompalotája. Régi álmok, régi lányok... Régi bálok, régi táncok... Rég lehangzott szerenádok... Régi bókok, régi csókok... Régi rózsák, tavasz-álmok... Hulló könnyek, őszi sáron. És ami szép volt s ami fájt is, a könnyet s a mosolygást is, visszanézve, megsimítjuk csendesen...