Bővebb ismertető
A sárvári vár mai formájában XVI-XVII. századi, jellegzetes késő reneszánsz várkastély, termeit XVII-XVIII. századi falképek és stukkók díszítik. A nagyjából szabályos ötszög alaprajzú palotához északon négyzetes kaputorony kapcsolódik, az épületegyüttest ó-olasz bástyákkal megerősített, szintén ötszög alaprajzú várfal őrzi. Tudjuk, hogy már a középkorban is állt itt vár, de a XIII-XV. századi építkezésnek a toronyalj ülőfülkéin és néhány apróbb részleten kívül nem láthatók nyomai. A Sárvár elnevezés és a nevet elsőként említő, 1288-ban írt oklevél arra mutat, hogy itt az Árpád-korban már erődített település létezett. Megalapozott látszó feltételezések szerint az 1073-ban már álló Ikervárral együtt - ahol ebben az évben Salamon király a karácsonyi ünnepeket töltötte - a sárvári erőd a nyugat-dunántúli várlánc fontos eleme volt. A várak - Egervár, Győrvár, Zalavár, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Ikervár, Vasvár - királyi kézen voltak, így feltételezhetjük, hogy Sárvárott is királyi népek éltek.