Bővebb ismertető
Sopron középkori és újkori egyháztörténeté jól ismerjük azokból a monográfiákból, amelyek a vonatkozó gazdag adatanyagot összefogták és feldolgozták. (Házi Jenő, Bán János, Csatkai Endre, Mohl Adolf művei). Ezekből és a város történetét feldolgozó művekből is világosan kitűnik, hogy a katolikus egyház milyen fontos szerepet töltött be Sopron életében, történetében. Az Árpád-kori város plébániatemploma a mai Szent Mihály-templom helyén állott, s ennek nyomán egyes kutatók feltételezik, hogy az első települést is ott kell keresnünk. A templomról alig tudunk valamit, első plébánosát 1278-ban említik a források. A mai Szent Mihály-templom építése a 13-15. században folyt. Tudunk még egy kora-középkori templomról is, amely Boldogasszony tiszteletére épült a mai Mária-oszlop környékén, s melyet lebontottak. Sopron szabad királyi várossá válása idején központja volt a soproni főesperesi kerületnek is. Az egyház tevékenysége ebben az időben a János lovagok 1247-50 évi betelepedésével erősödik. Nemcsak rendházat és a Szent János-kápolnát építik, hanem ők állítják fel az első ispotályt, (a mai ikvahidi házak helyén). Hiteles helyi működésük az írásbeli műveltség szolgálatában állott. A János lovagok a soproni vár védelmében is teljesítettek szolgálatot.