Sárospatak turistakalauz [antikvár]

Sárospatak neve ismerősen cseng hazánk minden táján, s nemritkán határainkon kívül is. Nemcsak történelmünk lapjain, Magyarország kiemelkedő művészeti emlékeink sorában, történelmi és szellemi hagyományaink kapcsán találkozhatunk vele, hanem a mai haza értékeinek számbavételekor is. Történelmi jelentőséget mindenkinél szebben méltatta 1847-ben Petőfi Sándor, amikor ezt írta Sárospatakról kelt úti levelében: "Szent föld. E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai." A város jelentősége, kulturális szerepe mindig nagyobb volt, mint a település közigazgatási rangja vagy lakosainak lélekszáma alapján várható lett volna. Ma is itt működik a megye egyetlen humán jellegű felsőoktatási intézménye, gyakran szolgál a város országos vagy nemzetközi tudományos tanácskozások színhelyéül. Egy évtizeddel ezelőtt nyerte vissza Sárospatak városi jogállását, s azóta a dinamikus urbanizálódás jellemzi életét. A közművesítés és az ipartelepítés eredményeként gazdaságilag is gyarapodott, korszerűbb lett kereskedelmi és vendéglátóipari hálózata, fellendült idegenforgalma. A város történelmi és kulturális értékei - múzeumai, képtárai, időszakos kiállításai, művészeti programjai - mellett vonzóak természeti adottságai is: a Bodrog, a gyógyhatású termálfürdő, a Zempléni-hegység gyönyörű kirándulóhelyei. Sárospatak egyre inkább alkalmas arra, hogy megfeleljen hivatalosan is megszabott szerepének, s idegenforgalmi és üdülőkörzeti központtá fejlődjék. Évente 250 - 300 ezer hazai és külföldi vendég látogatja városunkat.