Szentendre - Szabadtéri Néprajzi Múzeum II. [antikvár]

Részlet a füzetből: A történeti Szabolcs megyei Mándokról áttelepített tölgyfa boronákból ácsolt, fenyőfa zsindellyel fedett, berendezett templom a Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállításaként 1979 októberében nyílt meg Szentendrén. A görög katolikus templom kiemelkedő jelentőségű történeti, néprajzi, egyház- és építészettörténeti, műemlék építmény, a legkorábbi, hiteles faszerkezetű népi építészeti emlék Magyarországon. A kis méretű, egyenes szentélyzáródású, harangtornyos templom keleti tájolású a múzeumi újraépítés után is. Alaprajzi osztását, építészeti megformálását figyelembe véve, az Északi- és Keleti-Kárpátok változatos liturgiatörténetű területének görög rítusú alaptípusa. A Tiszakönyök területén a XVII. század második felében ugyanis nagyobb közösségek csatlakoztak a görög rítusú, ószláv nyelven miséző, de a római pápát elismerő "unitus" egyházhoz, aminek központja Munkács, majd Ungvár lett. A templom párhuzamai a dél-lengyel és kelet-szlovák, továbbá az ukránok, magyarok és románok lakta Kárpátalján találhatók meg. Közvetlen analógiának tekinthetjük a priszlopi (volt Zemplén m.) és a pojanai (volt Bihar m.) fatemplomokat. A mándoki templom így a hegyvidéki lombos-erdős övezet - Tiszán belül megmaradt - fontos XVII. századi kultúrtörténeti emléke.