Szkíta aranykincsek [antikvár]

Szkíta aranykincsek - Az utóbbi évtizedekben ilyen és hasonló címekkel invitálják újra és újra az érdeklődőket a világ sok országában. Ennek nyomán kígyózó sorok várnak bebocsátásra megannyi múzeum, kiállítási csarnok elsötétített, az arany sárga fényétől, sokszínű gyöngyöktől és textilektől vibráló termeibe. A szó tágabb értelmében, a „szkítakor" kezdetét a gazdálkodás és az életmód mélyreható átalakulása jelezte az eurázsiai sztyeppei övezetben. A változások Dél-Szibériában, Mongóliában és Kína északnyugati részén kezdődtek. Itt először a Kr.e. 9-8. században mutatható ki a sztyeppét uraló lovasnomádok jelenléte. Hierarchikusan felépített, szigorúan szervezett társadalomban éltek. Monumentális sírépítményeik, fényűző temetkezési szokásaik, utánozhatatlanul gyönyörű állatábrázolásaik a társadalmi elit hatalmát és a lovasnomád életformát is kifejezésre juttatják. Persze nagyon leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk: Eurázsia hatalmas részén a Kr.e. 1. évezred történetét a városias életmódot folytató fejlettebb népek, antik kultúrák és a tőlük északra élő, intenzív kereskedelmet folytató lovasnomádok kapcsolatrendszere, egymásra hatása is alakította. A Kr.e. 8. század néhány eseménye, így például a sztyeppei népek nyugati irányú expanziója, az etruszkok itáliai feltűnése, s nem utolsó sorban a görög kolonizáció kibontakozása alapvetően befolyásolta a korabeli Európa hatalmi viszonyait. Ekkor a korábbinál markánsabb határvonalat képezett a Duna a Kárpát-medencében élt népek elhelyezkedésében.