Bővebb ismertető
SlKE sANDim
TAIUALüM ÍS FURMA ülAI.EKTlKA.)ArWK MAUXl AJ.KAI.WzAííA A 1ÖKE 1. PEJUZETCUEN
A kérdéskör kifejtésében itjen íontos helyet ftiglalliaIna el annak történetisége. Most nem vállalkozhatunk ennek még vázlaton áttekintésére sem, legfeljebb utalásszerűén iingjelölhetjiik a "cstmipontokat", amelyeket a téma részletesebb fertárásálioz szükséges lenne elemezni. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a tartalom és forma problémájának Marx előtti mncjaldat-lansága -- llegel kivételével — nem másra vezethető vissza, mint lényeg és jelenség kettéliasított értelmezésére, potitosabban a lényeg és jelenség egymással s/nnibeni nKigmcirev í tt::;i:ti;, !i liMiyiMiniik mini valami !illanilt) én változhatatlan relfoijására . Matx a dnkturi di ssztír táci ú'liílinn lámnlat, hogy Epikuros2tiál — kifejtetlen »»jdnn iigyan — de, az egész filozúfiáját áthatja lényeg és jeletiség, tnl lalnm ét; [orma ellenln«)nd;ír.n.'
Ezzel szemben üémokrilosznál szó sinns erről az el Itintmondási öl, tiála csak a forma jelenik meg, a lormák Idiliinhiizőr.éne. "Csak a formák különbözősége -- ncrt alak, helyzet, rend, semmi továljlji l tiem tailalmnz -- ér-dekli-Oémokriloszt." Lényeg és jelenség szétválasztásából fakad az az eredmétiye a filozófiának, hogy a jelenségek tartalmát keresve, a filozófusok megnerevedett, időtlen tartalomhoz jutnak, iiely a loimával szemben elkülönültként, attól elszakftoltként jelenik meg. Első nagy metinyiIvánu-lása az ilyenfajta tregközolí lésnek a platói idoalnn. llegel rámutat, liugy 3 platóni általános különálló létezése már beftne van a léleknek a lesttói való eltávolításában. "Már diben a szétválásban azt lát.jiik, liuiiy Platón a lélek lényegét nem a lét tárgyi n«3dján, hanem mint az állalánnr;l gnndnl-ja-"^ llegel persze a nagy idealista gniultilk.ndiU dicséri IMnlfiniian, amikor kiemeli, hogy távol áll tőle az a üirvaság, hogy "a leikel dolognak képzelje, s mint dologról a tartalmát vagyis fennmaradását tudakolja". A platóni filozóf iátiak bizonyos értelemben vett tovább lej lesz lése az
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.