Új államalapítás [antikvár]

A Kecskeméti Lapok Kiadó Harmadik Évezred Sorozatában 2008 tavaszán jelent meg Elárvult szabadság címmel hatvan szellemi kiválóság válasza arra a kérdésünkre, hogy mi valósult meg a rendszerváltás előtti magyar reményekből és lehetőségekből. A sorozatunk második kiadványát ősszel jelentettük meg, Kiáltás címmel, Üzenet az utódoknak alcímmel, mely félszáz nemzeti elkötelezettségű értelmiségi érzelmeit, nézeteit foglalja magába nemzetről, hazáról, nemzeti jelképeinkről. Harmadik kötetünket most, 2009 tavaszán jelentettük meg Új államalapítás címmel. Ezt azoknak a magyar jeles elméknek a válaszaiból állítottuk össze, akik felkérésünkre megosztották velünk gondolataikat azzal kapcsolatban, hogy a mai globalizált viszonyok között: - Szükséges-e egy, mind ez ideig elmaradt, a nemzeti létezésünkre, társadalmi működésünkre, állami intézményrendszerünkre kiterjedő Nemzeti Leltár elkészítése, és ha igen, milyen tartalommal? - Kell-e sorra venni, leltárszerűen felmérni az oktatás, a demográfia, az egészségügy, a gazdaság, a határokon túl élő magyarság, a művelődés, a cigánykérdés, a média, az érdekvédelem és sok más, fontos, a nemzetünk jövőjét alapvetően meghatározó területét életünknek, és ha igen, milyen módszerrel közelítsük meg azokat, és milyen mélységig térképezzük fel, hogy a leghitelesebb eredményhez juthassunk el? - Hogyan építsük újra legyengített, immunhiányos államunkat, hogy az az új makro környezetben is életképes legyen? Melyek legyenek új, széles nemzeti konszenzuson alapuló nemzetstratégiánk prioritásai? A tudatamódosított nemzet, az agyamosott ország, a szétzilált társadalom, a felbomló állam: ezek azok a felületek, amelyekkel e kötet írásai foglalkoznak, egészen pontosan: hogy ilyen körülmények között milyen kötelességek, mekkora feladatok, miféle imperatívuszok hárulnak a közösség sorsáért felelősséget érző szellemi és politikai elitre. A kormányzatra és a törvényhozásra, a közgazdászokra és a közhivatalnokokra, a pedagógusokra és a művészekre. A Kecskeméti Lapok már a harmadik olyan tablót nyújtja át az olvasónak, amelyek műfaja együttes töprengésként határozható meg. Mindhárom kötet több tucat szakember és közgondolkodó véleményét foglalja magában a magyarság mai helyzetében legfontosabb kérdésekről, a nemzet önismeretét szolgáló elemzésekkel, amelyek részben leírják, részben értelmezik viszonyainkat és lehetőségeinket, esélyeinket és tennivalóinkat. E kiadványunk is keresztmetszet tehát az ezredforduló magyarságáról: pótolhatatlan alapmű mindazok számára, akik meg akarják érteni, milyen helyzetből vágott neki a magyar nemzet és a magyar állam a 21. századnak és a harmadik évezrednek