Vasi képek [antikvár]

Részlet a könyvből: Erdős hegyek, szelíde hullámzó dombvidékek, ligetes folyó- és patakvölgyek, horhosokból nyíló szőlőhegyek és tágasan nyújtózó, sík mezők ávltakozásából a mozgalomasság és a nyugalom ritmusával bontakozik ki a táj. Lehet, hogy barátai Önnek az erdők felett integető templomtornyok, hogy frissült már vizeinkben, vidult már borainktól, sőt bejárta erdeink vadcsapásait is, avagy éppen gyermekkorának ősemékei kapnak új körvonalakat e fotókat lapozgatva? Ha nem, hát legyen ez a képeskönyv biztatás (mert több annál nem lehet) egy alig vagy egyáltalán nem ismert vidék nem hallott múltjának, nem látott jelenének a megközelítésére. E színes változatokban gazdag föld egységét az a harmónia adja, amely nem a természet öntudatlan megnyilvánulása, hanem a hely és az ember együttműködésének évezredek alatt kimunkált összhangja. Páldázza ezt először két hegyünk! A kőszegi-hegység ölelésében fekvő Velem-Szentvid kúpos palatömbjét mértani pontosságú teraszok lépcsőzetévé alakította, oda építette útjait, házait, műhelyeit, a tetőre védműrendszerét és fellegvárát az a késő bronzkori népesség, melynek bronztermékeit több száz kilométeres körzetben használták, melynek kereskedelmi kapcsolataira Skandináviától Kisázsiáig ismerünk bizonyítékokat. Roppant metropolisukat utóbb a Hallstatt-Kultúra népessége vette birtokába, majd a szűk teraszokat a kelták egyesítették és kerítették párkányokkal. Római őrhely állt később az ormon (a közelből vezették a forrásvizet Savariába), de erődített hely volt a középkorbana Németújváriak kezén is.